Mi a KEREKÍTŐ ÖLBELI JÁTÉK KLUB, és miben különbözik más baba-mama programtól?
Maga a kifejezés Kányádi Sándor egyik gyermekverséből való, melyben minden játékosan kerek. Ezt a játékos kerekséget vélhetjük felfedezni a Kerekítő kezdeményezés mögött.
A népi eredetű de ma is közkedvelt ölbeli játékok népszerűsítésére létrejött kezdeményezés azért kapta ezt a nevet, mert úgy gondoljuk, hogy a kisgyermekek számára a világ anyukája ölében és a közös játékban kerekedik ki első ízben. Ez az élmény, útravaló egy életre szól. (Szeretnek, és ölelnek, és rám figyelnek, azaz fontos és szerethető vagyok, ez minden későbbi kapcsolat alapja).
Kerek a világ. Nem is lehet kerekebb, ha gyermeket ringatsz, cirógatsz, dögönyözöl, csiklandozol, paskolsz. Az ölbeli játékok mozdulatsorral kísért rövid höcögtetők, csiklandozók, hintáztatók, dögönyözők, lógázók, lovagoltatók…. A gyermek számára föld és ég összeér ezekben a kis rigmusokban, ettől is kerek az egész.
Ezek a játékok fogva tartanak egy életérzést, miszerint kerek a világ és élni jó. Az érzést, mely pillanatokban ölt testet a gyermekünknek ajándékozhatjuk születéstől fogva, nap mint nap, lógáztatókon, dögönyözőkön, csúszdáztatókon.
Aki apróságként sok meghitt pillanatot él át szüleivel, nagyszüleivel később ösztönösen keresi, kutatja a meghitt, és önfeledt perceket, és ölel, ölel újra. Kerekíti a világot maga!
Az ölbeli játékklubok a népi eredetű de ma is közkedvelt ölbeli játékok szülőknek való megtanítására jött létre közösségteremtés és hagyományőrzés formájában. A klub első felében játszunk és énekelünk a második felében beszélgetünk, amíg a kicsik esznek isznak és a játszószőnyegen játszanak.
Miben különbözik ez más baba-mama foglalkozástól?
•A Kerekítőn a hangsúly a népi eredetű de ma is közkedvelt ölbeli játékokon van, természetesen élő hangszerjátékkal és énekszóval színesítve. Az ölbeli játékokat itt úgy játsszuk, ahogy azt régen nagymamáink, kellő időt, ismétlést szánunk a játékoknak, igazodva az életkori sajátosságokhoz és ezzel egyben igazi játékélmény is jobban megszületik. Mivel nem osztunk hangszereket és nincs gépzene jut idő arra, hogy az év folyamán ily módon a szülők ténylegesen elsajátítsanak és felelevenítsenek körülbelül ötven ölbeli játékot és ötven népdalt, magyar gyermekdalt. Így a szülők szempontjából változatos a mondókaanyag, a gyerekek felé viszont megvalósul az ismétlődés fontossága egy ölbeli játékon belül.
•A második fele a foglalkozásnak kötetlen illetve irányított beszélgetésből, alkalmanként pedig vendég előadásokból áll, kisgyermekek mindennapjait érintő témákban.
•Ezenkívül, mind a dal és mondókaanyag magyar és népi eredetű, e-tekintetben az első baba-mama program az országban, nem használunk sem szerzős műveket, sem más népek dalait, mert fontosnak tartjuk, hogy a kicsik elsőként saját néphagyományukkal találkozzanak.”A néphagyomány a zenét a szöveg és dallam tökéletes egységében tárja a beszélni tanuló gyermek elé.” (írja Kodály Zoltán tanítványa, Forrai Katalin-Ének a Bölcsődében című művében).
Mai világunkhoz nyelvezetében még közeli, közkedvelt és mai is népszerű dalokat és ölbeli játékokat válogattunk erre a célra terjesztésre, és felelevenítésre.
Mire jók az ölbeli játékok?
Ezek az első játékformák, melyeket a még beszélni sem tudó gyerekekkel is játszhatunk pár hónapos kortól, akár nagyóvodás korig is. A művészeti-, zenei- és érzelmi nevelés alapkövei.
Ezeket a kétszemélyes játékokat a pedagógia bizalmi, illetve kapcsolatteremtő játékoknak hív. Hozzájárulnak gyermekünk érzelmi biztonságának kialakulásához, a biztos anya gyermek kapcsolathoz. Ez az alapja a testi-lelki fejlődésnek. Nemcsak zenei anyanyelvét tudja elsajátítani népi rigmusok, és ölbeli játékok nyomán, hanem észrevétlen fejleszti anyanyelvi képességeit, szókincsét, beszédértését, beszédészlelését, hallását, kifejezőkészségét, memóriáját, bővíti ismereteit a világról, és kihat a mozgásfejlődésre is.
Jakabosné Kovács Judit drámapedagógus |