A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár (24 hét), a gyermek születését követő 168. napig, amelyet – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy abból legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.
A szülő nő akkor válik jogosulttá, ha a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt szül, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának ideje alatt (vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül) szül.
Az előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, be kell számítani a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának idejét, valamint a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot és a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.
Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, ha bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja. Annak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.
A terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításánál a thgys-re való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni, amely jövedelem naptári napi átlagát elsősorban a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, legalább 180 naptári napi – pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező – rendszeres jövedelem alapján kell megállapítani. A nem rendszeres jövedelmet csak akkor lehet figyelembe venni, ha a biztosított rendelkezik legalább 180 naptári napi rendszeres jövedelemmel és ne rendszeres jövedelmét ezen időszakban fizették ki számára.
Amennyiben a fenti időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a terhességi-gyermekágyi segély összegét a terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos.
Ha a fentiek alapján a jövedelem naptári napi átlaga nem állapítható meg, a biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, azzal, hogy a terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összege a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.
Az az anya, aki álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon belül szül, a terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét.
A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70 %-a.
Az így megállapított összeg személyi jövedelemadó-köteles bruttó összeg, a megjelölt adókedvezmények figyelembe vételével a személyi jövedelemadó-előleget a folyósító szerv levonja. A terhességi-gyermekágyi segély után egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell fizetni.
A kérelmet a biztosított foglalkoztatójánál kell előterjeszteni a szülést megelőző időponttól történő igénylés esetén a terhesgondozási könyv másolatával együtt, szülést követő időponttól kezdődő kérelem esetén pedig a gyermek születését igazoló anyakönyvi kivonat másolatával együtt, a biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követően is. A foglalkoztató a kérelem beérkezését és az igazolások átvételét (beérkezését) hitelt érdemlő módon köteles igazolni.
Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a kérelmet a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél kell benyújtani.
Abban az esetben, ha a biztosítottnak minősülő kérelmező nem rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segély folyósításához szükséges 365 nap biztosítási idővel, a társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően állapítsa meg a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságot annak is, aki arra a méltányossági jogcím nélkül nem lenne jogosult.
A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya által igénybe vett gyed esetében a szülést, a szülő anyától eltérő más jogosult által igénybe vett gyed esetén a jogosultság kezdetét megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A 2013. december 31-ét követően született ikergyermekek esetén a gyed folyósításának időtartama a fentiek szerint megállapított időtartam lejártát követően további egy évvel meghosszabbodik.
Gyermekgondozási díjra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő biztosított, gyermeket szülő anya, ha a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, továbbá a biztosított szülő (pl. apa, örökbefogadó szülő), ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, illetve a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt.
A gyermekgondozási díj összegének megállapítása során a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló (illetve a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartama alatt megszűnt) biztosítási jogviszonyban elért pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet kell figyelembe venni. Csak azt a jövedelmet lehet figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. A gyed a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege igazodik a mindenkori minimálbérhez, a gyed összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér (2014-ben havi bruttó 142.100,-)kétszeresének 70 százaléka lehet.
A gyermekgondozási díj iránti kérelmet írásban „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” GYED. 1. elnevezésű nyomtatványon két példányban a foglalkoztatónál kell benyújtani. Az álláskeresési támogatásban részesülő a támogatást folyósító munkaügyi központnál nyújthatja be az ellátás iránti kérelmét.
A szülő 2014. január 1-jétől a gyermek 1 éves kora után, a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezhet munkát. Ez a rendelkezés a 2014. január 1-jét megelőzően született gyermekek szüleire is vonatkozik.
Ha a gyermek elmúlt már 1 éves, és a szülő 2014. január 1-jét követően szeretne visszamenni, vagy akár más munkáltatónál dolgozni a gyermekgondozási díj folyósítása mellett, akkor a munkába állását nem kell bejelenteni a gyermekgondozási díjat folyósító szervnek, csak a munkáltatót kell tájékoztatni, hogy a munkavégzés mellett gyermekgondozási díjban részesül. A gyed folyósításában ez nem okoz változást.
Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő – ideértve a kiskorú szülőt a jogszabályban meghatározott, alábbiakban részletesen kifejtett esetben -, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, illetve ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napjáig, továbbá tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. (Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén – amennyiben rá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek – úgy az igénybejelentéshez csatolni kell a külön jogszabály (5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet) szerinti igazolást.)
A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek az első életévét betöltötte, továbbá gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével, a szülő háztartásában nincs másik,olyan gyermek vagy ikergyermek, akire tekintettel gyermekgondozási segélyt folyósítanak.
A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek.
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, a nagyszülőt, azt az örökbefogadó szülőt, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak – kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek három éves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
A gyermekgondozási segély havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (28500,-), ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200 %-ával, 3 gyermek esetén 300 %-ával, 4 gyermek esetén 400 %-ával, 5 gyermek esetén 500 %-ával, 6 gyermek esetén 600 %-ával. Töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj kerül levonásra.
A gyermekgondozási segélyre vonatkozó kérelem benyújtása a „Kérelem gyermekgondozási segély megállapítására” nyomtatványon történik. Nagyszülő kérelmező esetében szükséges a „Nyilatkozat a nagyszülői gyermekgondozási segély megállapításához” elnevezésű nyomtatvány kitöltése is. A nyomtatvány tartalmazza az igénybejelentéshez benyújtandó iratok, illetve iratmásolatok körét. A gyermekgondozási segély iránti igényt elbíráló szerv: szülő esetében a Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei igazgatósága, illetve, ha az igénylő munkahelyén működik ilyen, akkor a családtámogatási kifizetőhely. Nagyszülő igényét kizárólag a Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei igazgatósága bírálja el.